FOGALMAK

KERÁMIA

Égetett anyag. Szinter eljárással előállított, teljesen kristályos anyagok, vagy anyagkeverékek. Tömörek, nagymértékben vízállóak. Részben, vagy egészben fémoxid tartalmúak. Nagyon fontos, hogy míg a fémek, mint elemek, fémes tulajdonságokat mutatnak, úgy ugyanezen elemek oxidjai e tulajdonságokat elveszítik és mint anyagok,vegyületek új tulajdonságokat nyernek, fémmentes kerámiákat alkothatnak. Legszebb példa erre az alumínium, mely közismerten fém, de oxidja, az alumínium-oxid már kerámiák alkotórésze.

SZINTEREZÉS

Levegő környezetben magas hőmérsékleten való, több órás hőkezelést jelent, ahol a kristályok kialakulnak, az anyag tömörebbé, tömöttebbé válik. A zirkon-oxidnál ez 6-12 óra is lehet 1.100-1.800 oC fokon. Szinterezés közben a porszerű anyagból tömött tömb alakul ki, mely jelentős térfogatvesztéssel, zsugorodással jár. A zsugorodás a teljes szinter eljárás alatt a 30%-ot is elérheti! A zsugorodás mértéke és iránya a szinterezett darab geometriájától is függ. Minél bonyolultabb formát szinterezünk, annál kevésbé határozható meg előre a zsugorodásból létrejövő alakváltozás. Egy szabályos tömb a tömegközéppont felé zsugorodik, egy bonyolult formájú híd szinte minden pontja más-más irányba mozdul el a tömör, üreges, ívelt formák miatt.

HIP

Hot Isostatic Postcompaction – Izosztatikus melegpréselés. A készre szinterezett zirkontömb további tömörítésnek vethető alá 2.000 bar nyomáson 1.500 oC-on. A HIP-elt zirkontömb akár további 10-20%-os hajlítószilárdság-növekedést érhet el. Sajnos fogtechnikai laborban 2.000 bar nyomást nem tudunk rutinszerűen előállítani, így egy zirkontömböt HIP-pelni csak nagyipari körülmények között, a fogtechnikai feldolgozás megkezdése előtt lehet.

CAD/CAM

CAD: Computer Aided Design – Számítógéppel támogatott tervezés

A CAD, tehát a tervezés során a képzett technikus megjeleníti a képernyőn a szkennelt csonkot, szomszédos fogakat, gingívát és az antagonistát is. Ha szükséges, részletes, vagy körvonalazott viaszmintázatot – wax up – is szkennelhet, mely szintén látható lesz. Meghatározza a tervezendő korona egyes területein, hogy mekkora rést kíván hagyni a ragasztónak (például a nyaknál 0,03 mm, középen 0,04 mm, occlusálisan 0,05 mm), majd a program felrak egy sapkát, melynek vastagsága szintén részleteiben előre meghatározható (nyak 0,4mm, feljebb 0,6mm, stb). Az egyedi tervezés során a felkínált formákkal, vagy egyedi kialakítással adja meg a váz végleges alakját. Természetesen az artikulátort kézben kell tartani, és a technikusnak pontosan tudnia kell, hogy mit akar. E mondatokkal szeretném kiemelni, hogy mennyire fontos a rendszert kezelő fogtechnikus és a labor teamjének képzettsége.

A rendszer működési elvét úgy kell elképzelni, hogy a számítógép virtuálisan “vízszintes” vonalakat rajzol a koronákra, vázakra. Ez olyan, mint a térképészetben a meredekségi vonalak. Ha két vonal közelebb van egymáshoz, ott a két vonal körbejárása során a frézer többet emelkedik, mint távolabbi vonalaknál. A frézegység a tömbbe is ilyen vonalakat rajzol, és ezzel, mint apró lépcsőfokokkal hozza létre a kívánt formát.
A két technológia nem kell, hogy mindig egymás mellett fusson. A gyártás létrejöhet viaszmintázat beszkennelése, digitalizálása, és ennek legyártása alapján is. Itt a tervezést a fogtechnikus végzi el a viaszminta készítése során (pl.: Cercon).

CAM: Computer Aided Manufacturing – Számítógéppel támogatott gyártás

A CAM, a gyártás folyamata a frézegységben történik. Ennek pontosságát két adattal határozzák meg. A frézmotor forgó része egy szilárd álló részbe van ágyazva, ahol a tengely forgás közben oldalirányban is elmozdul, vibrál. Ez a kitérés határozza meg a frézmotor pontosságát. Komoly gépeknél ez mindössze 2 mikron. A másik adat a visszatérés pontossága. A frézelés vonalvezetésének pontosságát úgy mérik, hogy a frézert beállítják egy pontra, majd elviszik onnan távolra, és utasítják, hogy térjen vissza. A visszatérés térben mérhető és szintén komoly gépeknél nem több mint 10 mikron. Ha a két hibalehetőséget összeadjuk, kapjuk meg a frézgép pontossági határát, mely 12 – 15 mikron is lehet. A koronák elméleti, biológiai tolerancia határa nagyobb, mint 50 mikron. A magyar piacon elterjedőben lévő kézzel vezérelt, és a kéz remegését karokon keresztül felnagyító áttétrendszer, az ebbe helyezett egyszerű, olcsó motorral, és a CAD/CAM technológiájú komoly frézegység nem mérhető össze (Mercedes és Hycomat).

A térbeli képalkotás alapvető eszközei a különböző eljárásokkal dolgozó, úgynevezett háromdimenziós digitalizálók amik lézer illetve fehér fényű optikai szkennerek lehetnek melyek a fény visszaverődését felhasználva hozzák létre a tárgyak térbeli, 3 dimenziós alakját.